„Előrelátás”Hecser Zoltán 2010.02.04. 12:29
A kormányfő és a munkaügyi miniszter a nyugdíjasegyesületek képviselőivel találkozott. A kormányfő szerint egy igen hatékony eszmecserét folytattak, és bizonyos következtetésre jutottak. Nem így a nyugdíjasok képviselői, akik a találkozót követően bejelentették, hogy továbbra is elégedetlenek, és ennek okán csatlakoznak a szakszervezetek által kilátásba helyezett tiltakozó akciókhoz.
A találkozóra egyébként a nyugdíjasokat foglalkoztató sajátos problémák, valamint az új nyugdíjtörvény-tervezet kapcsán került sor. Apropó, törvénytervezet: a múlt szombaton a kormányfő bejelentette, hogy a tegnapi kormányülésen véglegesítik azt, és beterjesztik a parlamenthez. Ez a bejelentés már csak azért is meglepő és furcsállandó, mert a nyilvános vita határidejeként február 5. volt megjelölve. Most már mindkét dátum dugába dőlt, ugyanis a kormányfő nem látta előre, ami amúgy előre látható volt: az új nyugdíjtörvény-tervezet elégedetlenséget, tiltakozást váltott ki a nyugdíjasok körében – és nem csak. Ellenvetést fogalmaztak meg szakszervezeti vezetők, szakelemzők, egyes jogászok, hogy az ellenzéki parlamenti pártokról ne is beszéljünk. Nos, a keddi találkozót követően a kormányfő úgy döntött, hogy a nyilvános vita február 9-én zárul le, és csak azt követően véglegesítik a tervezetet. És a jelek szerint nem igazolódott be egy másik előrelátása sem: a parlamentben sürgősségi eljárást szándékozott szorgalmazni, most viszont azt helyezte kilátásba, hogy a törvényt június végéig kellene elfogadni, és hatályba lépésére 2011. január 1-jétől kerülne sor. Ezek szerint, ami ezelőtt két-három héttel nagyon sürgős volt, most már nem az. Továbbá: annak idején a kormányfő azt is „előre látta”, hogy a szóban forgó törvény végén megszűnnek a kiváltságos, „arcátlanul” magas nyugdíjak. Ilyen értelemben pedig ő maga meg a munkaügyi miniszter is többek között a fegyveres testületeknél, a titkosszolgálatoknál lehetséges aránytalanul nagy nyugdíjakkal példálózott. Azt viszont nem látta előre, hogy betart neki Băsescu államfő, aki az államelnöki választások előestéjén a hadsereg képviselője előtt kijelentette, hogy ezek a kategóriák továbbra is részesülni fognak a szolgálati nyugdíjban. Ezzel az előrelátásával úgymond hátba szúrta a kormányfőt, aki utólag kénytelen-kelletlen beleszőtte a törvénytervezetbe a szóban forgó személyzeti kategóriák másabb, a maga nemében kiváltságos nyugdíjrendszerét.
Maradjunk még a nyugdíjügyeknél. A keddi találkozón a kormányfő kilátásba helyezte az úgynevezett szociális nyugdíjaknak az inflációs rátával való megemelését. Ez is egy sajátos előrelátás, mert az állami költségvetési törvényben ez nem szerepel, azaz erre nem biztosított pénzalap. A többi nyugdíj tekintetében a kormányfő azt állította, hogy majd áprilisban eldőlhet azok esetleges megemelése a gazdasági-pénzügyi eredmények függvényében. De azonnal ki is igazította magát: a kis nyugdíjak esetleges megemeléséről lehet szó. A kérdés csupán az, hogy mit lehet előre látni, és mit nem. Kérdezzük ezt, mert maga az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés sok vonatkozásban prognosztizált tendenciákon, folyamatokon és ismérveken alapszik. E tekintetben pedig létezik egy kormányfőnek alárendelt szakhatóság is. Az viszont igaz, hogy a kormány, egyes minisztériumok és szakhatóságok előrelátásai nemigen szoktak beigazolódni. Akkor miért is igazolódnának be a kormányfői ígérgetések?
Alternatívát keres BocSzolgálati nyugdíjból köznyugdíjKiközölték a „25 százalékos” jogszabálytNem lehet megfaragni a nyugdíjakatA kormány a nyugdíjakért aggódik