Pénzüket várják a vállalkozók

Domján Levente, Takács Éva
2010.03.17. 11:35

2008 óta mintegy 25-26 milliárd régi lejnyi adósságot görgetnek máig maguk előtt azok a Hargita megyei oktatási intézmények – illetve az őket működtető önkormányzatok –, amelyek felújítási, építkezési munkálatokba kezdtek, de pénzt már nem biztosított a kormány a kifizetésre. A beruházásokat kivitelező vállalkozók ugyanakkor a legutolsó, idén januári egyeztető tárgyalások óta is pénzükre várnak. Csak immár egyre türelmetlenebbül, egyre kilátástalanabb helyzetben.



A Hargita megyei kivitelező cégek jelenleg is a másfél-két évvel ezelőtt elvégzett felújítási munkálatok árát szeretnék megkapni az iskoláktól, illetve az őket finanszírozó intézményektől. Január második felében ezért kihallgatást kértek a megyei tanácstól azok a Hargita megyei cégek, amelyek nem, vagy csak részben kapták meg pénzüket a még 2008-ban óvodákon, iskolákon elvégzett munkájuk után. Az egyeztetésen a megyei tanács elnöke mellett a kormánybiztos és főtanfelügyelő vett részt, míg a három térséget, azaz az udvarhelyi, gyergyói és csíki zónát egy-egy építkezési vállalkozó képviselte. A januári tárgyalás óta azonban a 25-26 milliárd lejes számlarendezés ügyében máig nem történt semmi előrelépés. A legnagyobb, 2008-ból fennmaradt adósságot az Exbeton Kft.-nek kell behajtania. A gyergyószentmiklósi cégnek 1,978 millió lejjel tartoznak a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskolában, a remetei óvodában, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskolában és a Batthyány Ignác Szakközépiskolában, valamint a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában elvégzett munkálatokért. A Viaduct Kft. két székelyudvarhelyi beruházáson, a Benedek Elek Gimnázium és a Kós Károly Szakközépiskola építkezésein dolgozott, és még nem kapott meg 1,249 millió lejt. A Fundamenta Kft.-nek a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskolában és a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskolában, valamint a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában elvégzett munkájáért kell még összesen 366 ezer lejt kapnia. További két cégnek van még 200-250 ezer lej közötti, egynek közel 175 ezer lejes, illetve egynek 50 ezer lejes kinnlevősége.

Nehéz év elé néznek a cégek
Kodácz György, az egyeztetésen a gyergyói cégeket képviselő Exbeton vezérigazgatója lapunk tegnapi érdeklődésére elmondta, cégük az elmaradásokból eddig egy banit se kapott meg, amit ők, illetve a hozzájuk hasonló gyergyói építőipari vállalkozások is egyre nehezebben tolerálnak. „Korábban foglalkoztatott 150 emberünkből mára csak 10 maradt. Eddig minden hónapban nagyjából 2 milliárd régi lejnyi adót fizettünk, most csak 300 milliót. Most már a végnek is a végén vagyunk, hisz az elmaradások nem egy-két lejről, hanem komoly milliárdokról szólnak. Legutóbb arról volt szó, hogy talán áprilisban egy kormányhatározattal törlesztenek valamit az adósságból, de jelen pillanatig ez irányú előkészítésről nem tudok semmit” – mondta el lapunknak Kodácz György. A vállalkozó egyébként rendkívül „ködösnek” ítéli az építőipari cégek idei kilátásait is. „Azt sem tudjuk, hol dolgozzunk. Hallani, hogy több település is uniós pályázatokból nyert nagyjából egy-egy millió eurót, amiket majd csak ezután fognak licitre bocsátani. De ha megnyerjük a közbeszerzést, ez is csak azt jelenti, hogy júniustól kezdődően tudunk dolgozni valamelyiken. Viszont az idei évből is lassan eltelt három hónap, és még mindig teljes a bizonytalanság” – panaszolja a gyergyószentmiklósi cégvezető. Hasonlóan borúsan látja a helyzetet Vígh Ádám, a januári egyeztető gyűlésen a csíki cégeket képviselő Tectum Company vezetője is, megerősítve, hogy a tavaly decemberi kormányhatározattal kifizetett pénzek óta semmit sem törlesztett a kormány a 2008-as adósságaiból. „Ezt a fizetési csúszást minden cég másként viseli annak függvényében, hogy milyen tőkeerős háttérrel rendelkezik. Kínlódnak a cégek, többen is nehéz helyzetben vannak. A kampusz-programon például – amit direkt módon az oktatási minisztérium fizetett – információim szerint úgy dolgoztak, hogy mögötte nem volt pénzügyi fedezet. Azaz a szerződésükben az első évben ki volt kötve egy bizonyos összeg, és csak remélték, hogy következő évben is erre kapnak valamit, illetve, hogy azt kiegészítik majd. Ez nem történt meg, emiatt pedig körbetartozások alakultak ki” – mondta el lapunknak Vígh Ádám. A szakember meglátása szerint amúgy a körbetartozások megoldásának kulcsa a kormány kezében van, tekintve, hogy az állam a körbetartozások legnagyobb előidézője.

Az idő is drágítja a munkát
Megkeresésünkre Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere elmondta, lejre pontosan tudják, hogy az tanintézmények kinek mennyivel tartoznak. „Nagy gond az, hogy 2008-as tartozásokról beszélünk. A vállalkozók tavaly csak egyszer kaptak pénzt, mégpedig egy decemberi kormányhatározattal, amiben bizonyos arányban a kormány megpróbálta törleszteni tartozásait. Itt a 2008-ban elvégzett munkálatok után összesen mintegy 25-26 milliárd régi lejnyi adósságról van szó, ami azt jelenti, hogy ha még tavaly is dolgoztak a cégek, akkor ez még nagyobb is lehet. A gond az, hogy ezek cégek különböző építkezéseken különböző stádiumba jutottak el. Van olyan, amit viszonylag kis összeggel be lehetne fejezni, át lehetne adni használatba, de olyan is akad, ahol már az állagmegőrzésre kell költeni” – mondta Birtalan. Kodácz György, az Exbeton képviselője szerint előfordul már olyan eset, hogy az állagmegóvás, és az időközben felmerült pluszköltségek akár 5 százalékkal emelték az eredeti árat. „Ez például egy két 2 milliárd lej értékű iskola-felújítási munkálatnál már 100 millió régi lejes költségnövekedést jelent. Ráadásul a legtöbb, pénzhiány miatt félbemaradt munka nincs is konzerválva. Az a vas például, ami az építményből kilóg, és nincs betonnal lezárva, az rozsda miatt pár év alatt szinte teljesen tönkremegy” – magyarázta a szakember.

Előre fizetett áfa, utólag sem fizetett számla
Birtalan szerint az érintett cégeknek a tartozás mellett elsősorban az fáj, hogy a leszámlázott munkálatérték után – bár kifizetés nem történt – az áfát már mindenkinek be kellett fizetnie. „Több cég is van, amely több építkezésben részt vállalva emiatt a megszűnés határára sodródott. Mivel ezek a cégek a beszállítóiknak is tartoznak, az állam által gerjesztett folyamat egy egész körbetartozási láncreakciót indított el. Ebben a helyzetben az államnak nem úgy kellene viselkednie, mint aki szabályokat hoz, hanem mint aki egyenrangú félként partneri viszonyban áll az érintett cégekkel, amelyektől munkát rendelt, de nem fizette ki” – fejti ki a megyemenedzser. Meglátása szerint a helyzetet a polgármesteri hivatalok is bonyolították azzal, hogy az iskolaigazgatók írták alá a szerződéseket, de a munkálatok pénzügyi fedezetét az oktatási minisztérium, vagyis az állam állta. „Hiba volt részükről, hogy amikor látták, a munkáknak nincs fedezetük, továbbhajtották a vállalatokat, és adott esetben a szerződésen kívül más javítási munkálatokat is elvégeztettek a cégekkel” – jegyzi meg a megyemenedzser, amit Vígh Ádám, a Tectum Company vezetője is oszt. A vállalkozó egyébként felvetésünkre az áfa előzetes befizetése helyett a számlák rendezésével történő összekötését az építőipari vállalkozók terheinek jelentős könnyítéseként értékelte. „Jelenleg az áfa befizetése teljesen független attól, hogy egy számlát mikor inkasszálunk. Ha januárban kiállítottam a számlát, akkor az áfát következő hó 25-ig be is kell fizetnem. Ugyanez a helyzet a 2008-ban elvégzett és leszámlázott munkálatok esetében is, amelyek után persze az államnak az áfát rég befizettük, de az államtól a munkálatokért járó pénzt nem kaptuk meg rá. Persze nehéz ezt egységesen kezelni, mert minden eset más és más. Az iskolatartozások között ugyanis van számlázott érték is, de volt, amelyikre csak pro forma számlát állítottak ki, és olyan is akadt, amelyet csupán elszámolásként írt alá a megrendelő” – sorolja Vígh Ádám.

Nem sokat ér a pereskedés
Birtalan úgy vélekedik, a megoldás kézenfekvő lenne: az államnak ki kellene fizetnie a cégeket. Hozzáteszi viszont, hogy nem fizetés esetén a vállalkozók kellemetlen helyzetben vannak azért is, mert tudják, hiába perelik az államot. „Beperelhetik, de maximum az iskola folyószámlájának letiltását, zárolását érik el, ami viszont rajtuk nem segít” – vonja le a konzekvenciát Birtalan, aki a kérdés valamilyenfajta rendezésére leghamarabb az év közepére lát esélyt.


Amiről megfeledkeztek
Az RMDSZ nem fogad el
újabb megszorításokat
Sötétben tapogatózva
Ellenőrzések és pénztelenség szorításában
Újabb adóemeléseket jelentett be a kormány