Kevesebb hitel, nehezebb törlesztés

Hecser Zoltán
2010.05.25. 08:39

Nemcsak a bankok, az ügyfelek is óvatosabbakká váltak, miután bonyodalmak jelentkeztek a banki kölcsönök folyósítása terén. Jelenleg 10 százalékkal kevesebb a magánszemélyek által felvett hitelek száma országos szinten, mint 2008 decemberében, Hargita megye pedig követi az országos tendenciát.



Immár több mint egy esztendeje, hogy a banki kölcsönök folyósítása terén bonyodalmak jelentkeztek. Kezdődött azzal, hogy a kereskedelmi bankok a lakossági hitelfelvétel tekintetében megszigorították a kritérium- és feltételrendszert. Nem véletlenül és nem ok nélkül, a megelőző időszakok­ban a fellazított folyósítási feltételek ugyanis odavezettek, hogy sokan meggondolatlanul és kellő körültekintés nélkül vettek fel hiteleket, amelyek törlesztése utólag igen nehéznek bizonyult. Ezt tetézte az is, hogy időközben a gazdasági-pénzügyi válság miatt számos kategória jövedelme csökkent, nőtt a munkanélküliek száma, s így csökkent a hitelfelvétel iránti „kereslet” is. Időközben megemelkedtek a banki kamatok, aminek viszont elriasztó hatása volt. A korábban felvett valutaalapú hitelek tekintetében gondokat okozott és okoz az árfolyamok kedvezőtlen alakulása, noha az elmúlt év során volt olyan időszak is, amikor a lej megerősödni látszott. E tényezők hatására óvatosabbá váltak a bankok, illetve a potenciális ügyfelek is. Ezt tükrözi a fogyasztási hitelek „leltára” is: 2008 végétől idén március végéig 500 hitelnek járt le a futamideje. Jelenleg a magánszemélyek esetében 4,3 millióra tehető a folyamatban lévő hitelek száma, ami 10 százalékkal kevesebb, mint a 2008 decemberi. Az egyenleg (a visszatérítendő hitelek értéke) 71 milliárd lejre tehető, ami 3 milliárd lejjel kevesebb, mint a 2008. decemberi. A statisztikai adatok alapján jelenleg a hiteligénylés volumene 40 százalékkal van a 2008-as évi átlag alatt, és nem is lehet arra számítani, hogy növekedne.

A lakosság egynegyede adós
A Román Nemzeti Bank adatai szerint Románia 15. életévét betöltő lakóinak 26 százaléka rendelkezik valamilyen banki hitellel. E tekintetben az európai középmezőnybe tartozunk, hasonló részarány mutatkozik például Magyarországon, de Szlovéniában ez az arány 32 százalék. A lakosság 18 százaléka esetében fogyasztói hitelekről van szó, 4 százaléka esetében pedig ingatlanvásárlási hitelről, a fennmaradó 4 százalék pedig más típusú hitelt képez.

Március végén országos viszonylatban a lakosság birtokában 2 millió banki hitelkártya volt, ami kétszeresét jelenti a 2008 decemberinek. Ennek a hitelezési eszköznek a szerepe egyébként megnövekedett, ugyanis míg 2008 decemberében a szóban forgó kártyákról folyósított hitelek értéke 1 millió lej volt, az idén március végén elérte a 2 millió lejt.

Élénkítő szerepet játszott ugyanakkor az Első ház program is, melynek keretében eddig több mint 17 ezer hitel folyósítására került sor, mintegy 28 milliárd lej értékben. Romániában különben 1,6 millióra tehető azok száma, akik két különböző pénzintézettől vettek fel különböző jellegű hitelt és 2,9 millióra azoké, akiket csak egy hitel terhel.

Gyarapodó hátralékos hitelek
Nem egészen másfél év leforgása alatt 10 százalékkal csökkent a hitelek száma, de ennél jóval kisebb arányban a hitelállomány egyenlege. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy megnőtt a hátralékos hitelek állománya. A statisztikai adatok szerint ez erőteljesen érződött az utóbbi esztendő során. Így, míg 2009 márciusában a lejben felvett hátralékos hitelek értéke 2,54 milliárd lej volt, ez március végén elérte az 5,25 milliárd lejt. Ugyanebben az időszakban a valutában felvett hátralékos hitelek értéke 1,9 milliárd lejről 5,16 milliárd lejre emelkedett. Ilyen körülmények között megnövekedett a hátralékos hitelek részaránya az összhitelállományban: míg 2009 márciusában 2,19 százalékot tett ki, idén március végén elérte az 5,19 százalékot. A részarány tekintetében különösebb aggodalomra nem lenne ok, ám annál több a növekedési ütem vonatkozásában: az első évnegyed folyamán a valutában folyósított hátralékos hitelek növekedési üteme 49 százalékos volt, a lejben folyósítottaké pedig 24 százalékos. Abszolút számban kifejezve: március végén a hátralékos hitelek összértéke elérte a 10,4 milliárd lejt.

Hargita megyei statisztika
A tendencia tekintetében Hargita megye esetében is ugyanaz a jelenség, mint országos szinten. A lejben folyósított hitelállomány 2009 decemberéhez viszonyítva március végére 1,7 százalékkal csökkent, azon belül 3,5 százalékkal a folyóhitelek állománya, ám ugyanakkor 36,3 százalékkal nőtt a hátralékos hitelek állománya. Ugyanakkor míg 2009 decemberében a hátralékos hitelek az összhitelállomány 4,5 százalékát tették ki, 2010 márciusának végére elérték a 6,2 százalékot.

A lakossági hitelek állománya a szóban forgó időszakban 3,1 százalékkal csökkent, s azon belül a fogyasztói hiteleké 2,7 százalékkal. Hogy miként alakult a lakossági kölcsönök esetében a hátralékos hitelek állománya, arról a Román Nemzeti Bank megyei viszonylatban nem közölt adatokat. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján az is kiderül, hogy megyénkben a 38 millió lejről közel 52 millió lejre emelkedett hátralékos hitelállomány zöme a lakosságnál keletkezett, jóval meghaladva a cégekét, és az összhitelállomány közel 54 százalékát téve ki. A valutában felvett hitelek 2009 decemberéhez viszonyítva 2,7 százalékkal csökkentek. Ez azt jelzi, hogy kevesebben igényeltek valutában folyósított hitelt, és nem azt, hogy zökkenőmentes volt a törlesztés – a valutaalapú hátralékos hitelek állománya ugyanis ebben az időszakban 9,8 százalékkal növekedett.

Mit hoz a jövő?
Elemzők szerint a kilátásba helyezett megszigorító intézkedések nem érintik közvetlenül a bankok tevékenységét. Egyes lakossági kategóriák jövedelmének csökkentése, a kilátásba helyezett leépítések viszont mindenképpen beszűkítik a banki hiteligénylők körét, de esetleg a határidőre és pontosabban fizetők körét is. Ez azért feltételezhető, mert a hitelezett magánszemélyek közül becslések szerint mintegy 1,3 millió közszférai alkalmazott. Ha valamennyiükre nem is, de sokukra jelentős jövedelemcsökkenés és nem utolsósorban az elbocsátás veszélye leselkedik. Ők egyelőre valószínűleg nem igényelnek banki hitelt, még akkor sem, ha az utóbbi időben kedvezőbbé váltak a banki kamatok. A törlesztés tekintetében sem lehet ok túlzott optimizmusra: az elkövetkező hónapok során feltehetően tovább nő a hátralékos banki hitelek állománya.

A kormány egyébként kilátásba helyezte a banki letétek kamathozamának 16 százalékos adókulccsal való megadóztatását. Ez nemcsak azokat a magánszemélyeket érintené hátrányosan, akik jelenleg banki betétekkel rendelkeznek, de a bankokat is, mert megtörténhet, hogy az esetleges megtakarítások „nem kötnek ki” a pénzintézeteknél. Máris észlelhető ugyanis, hogy sokan kivették pénzüket a bankokból, illetve ezt fontolgatják.


Félreértették a kamatadó-számítást
Bankrablás negyven másodperc alatt
Öt órán át volt milliárdos
Engedékenyek a bankok
Költözik a számvevőszék