Kiközölték a „25 százalékos” jogszabályt

Hecser Zoltán
2010.07.02. 10:08

A közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése csak az egyike a csütörtökön megjelent, az állami kiadások lefaragására vonatkozó törvény előírásainak. A 25 százalékos csökkentés érinti az összes bér jellegű juttatást, így például az ingázó tanároknak járó pénzt is. A garantált minimálnyugdíj megszűnt, ehelyett egy szociális illetményt vezettek be, amelynek értéke a költségvetés helyzetének megfelelően módosítható.

Nincsenek többé kárpótlások a tömeges elbocsátások esetén, megszűnik a kelengyepénz, a családalapítási pénzügyi támogatás, az anyákat megillető minden első négy, élve született gyerek után járó 230 lejes illetmény, valamint a tanügyieket megillető könyvvásárlási támogatás, és 15 százalékkal csökken a gyermeknevelési segély összege is.

A Hivatalos Közlöny június 30-i számában megjelent a már beharangozott és a kormányzati felelősségvállalási eljárás keretében elfogadott megszorító intézkedéseket tartalmazó 2010/118-as jogszabály (kikerült belőle a köznyugdíjak 15 százalékos csökkentését elrendelő előírás). Ennek nyomán a közszférai bérek 25 százalékkal csökkennek július 1-jétől. Ezzel kapcsolatosan a törvény úgy rendelkezik, hogy a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2009/330-as kerettörvény előírásai alapján megállapított havi bruttó bérek, illetmények, zsoldok összege 25 százalékkal csökkentendő, beleértve a pótlékokat és egyéb bér jellegű járandóságokat függetlenül attól, hogy azokat lejben vagy valutában folyósítják. Ha az előírás gyakorlatba ültetése 600 lejnél kisebb értéket eredményezne, akkor a bérszint 600 lejre korlátozódik.

Nem csak a bérek csökkennek
25 százalékkal lesznek kisebbek a közintézmények és hatóságok személyzetének más bér jellegű jogosultságai is, függetlenül az adott intézmény finanszírozási módjától. Itt a külföldön állandó vagy ideiglenes kiküldetésben lévő személyeket, a vidéken tevékenykedő ingázó tanügyi kádereket, valamint a nemzetbiztonsági, a közrendi és a védelmi intézményekben tevékenykedőket megillető jogosultságokról van szó. A 25 százalékos lefaragás vonatkozik továbbá a honatyák szavazókörzeteinél alkalmazott személyek pénzbeli járandóságára is. A bérjogosultságok csökkentéséből származó összegeket át kell majd utalni az állami költségvetésbe.

Huszonöt százalékkal lett kevesebb az egyházi és a kisegítő személyzet bérezése állami támogatásának összege is. Tizenöt százalékkal csökkennek többek között az akadémia tagjai utódjait megillető anyagi támogatások, az 1989-es decemberi forradalom és az 1987-es brassói munkásmegmozdulások áldozatainak és harcosainak járó illetmények, a tudomány, a kultúra és a sport kiváló személyiségeinek járó illetmény.

Megszűnt a garantált minimálnyugdíj
A törvény hatályba lépésének időpontjától kezdődően 15 százalékkal kell csökkenteni a munkanélküliségi segélyt is, és ugyanennyivel az alkalmazott munkanélkülieknek járó illetményeket is.

Megváltozott a „garantált minimális társadalmi nyugdíj” megnevezése, utóbbi ezentúl „nyugdíjasi szociális illetmény”. Ez a névváltoztatás nem csupán formai, ugyanis a „garantált” kifejezés kikerülése a jogszabály szövegéből lehetővé teszi annak módosítását. Egyébként a törvény szövegében az szerepel, hogy az illetmény nem lesz kisebb 350 lejnél, de az is, hogy ezentúl a szintjét évente a költségvetési törvények révén állapítják meg, és ez módosítható lesz a makrogazdasági mutatók és a pénzügyi erőforrások alakulása függvényében. A majdani nyugdíjasokat érinti egy másik előírás: július 1-jétől a nyugdíjba vonulás vagy tartalékállományba helyezés esetén nem nyújtható segély vagy illetmény. Szintén július 1-jétől az országos nyugdíjpénztár 2010-re nem szerződhet üdülési jegyeket. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyógykezelési jegyekre.

Nincs előrehozott nyugdíj
A törvény 10-es szakasza értelmében július 1-jétől nem alkalmazzák az előrehozott vagy a részlegesen előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó jogszabályozási előírásokat, tehát ilyen jellegű kérések nem nyújthatók be a nyugdíjpénztárakhoz. Ám, ugyanakkor a július 1-jéig benyújtott kéréseket az eddig hatályos előírások alapján kell megoldani. A 15 százalékos lefaragás vonatkozik azokra a pénzbeli jogosultságokra is, amelyek megillették a kollektív elbocsátások révén leépített személyeket is. Ez anyagi szempontból hátrányosan érintheti majd mindazokat, akik leépítésére ezentúl kerül sor az állami érdekeltségű cégeknél az esetleges kollektív elbocsátások keretében.

Kisebb gyermeknevelési segély
Soroljuk tovább: ezentúl nincs kelengyepénz, családalapítási pénzügyi támogatás, a 2001/416-os törvényben előírt, az anyákat megillető minden első négy, élve született gyermek után járó 230 lejes illetmény, valamint a tanügyieket megillető könyvvásárlási támogatás. Csökken a gyermeknevelési segély is 15 százalékkal, ám ha a számítás 600 lejnél kisebb összeget eredményezne, akkor 600 lej folyósítandó.

A felvázolt megszorító intézkedések 2010. december 31-ig lesznek érvényben. 2011. január 1-jétől kezdődően olyan szociális és személyzeti politikák ültetendők gyakorlatba, amelyek biztosíthatják a 2010 folyamán alkalmazott költségfaragó intézkedések eredményezte kiadásokba való beilleszkedést, szem előtt tartva a közszférai egységes bérezési kerettörvény előírásait is, valamint a jövő évi állami és társadalombiztosítási költségvetések előirányzatait.

Ebből az eléggé cirkalmasan megfogalmazott szövegrészből az derül ki, hogy a 2011-es állami költségvetés a személyzeti kiadások tekintetében a 2010 második félévében megvalósuló szinteket tekinti majd kiindulópontnak


Újabb kölcsönfelvételt szorgalmaz
az államfő
Băsescu tanácsa a népnek
Béremelés – porhintés
Bérelvonás pótlása helyi költségvetésből?
Reformok és lehetőségek